36 db hozzászólás van a témában. Jelenleg 0 személy tartózkodik a témában (utolsó 5 perc adata).
Esther Jordan cselédlány |
2016.09.28. 18:24# 36 | ||
- Köszönöm. *Feleli halkan, de belül ugyanakkor nagyon lelkesen. Követi az utasításokat, Violettel megy a borért és a poharakért, majd felsiet - szerencsére nem esik el - Alexandra után. Az erkélyre kilépve aztán újra eltáthatja a száját a látványtól, de azért normális helyre rakja le az üveget és a poharakat. Felpillant az égre is, de a látványt szinte alig hiszi el, Londonból ritkán látni a csillagokat, és ennyire fényesen soha, bár ennek egyelőre hangot nem ad.* - Minden egyes pillanatban csodálom a birtokát, kisasszony, folyton újat és újat tud mutatni, adni. |
Lady Alexandra Kensington-Ruttledge Bárónő |
2016.09.15. 19:57# 35 | ||
*A kislányra kacsint * -Najó, kivételesen. De ne idebent gyújtsunk rá. Odafent van egy erkély, remekül lehet látni a csillagokat. Hozz egy üveg bort, és két poharat is. Violet * - fordul a házvezetőnhöz. *- Kérlek adj Esthernek egy üveg Margot-ot, és két poharat. *Odafent egy tágas erkély, és egy kiugró kis tető alatt két kényelmes pamlag várja őket.* |
Esther Jordan cselédlány |
2016.09.15. 14:20# 34 | ||
- A humora is olyan tökéletes, mint az alakja. *Mondja, ahogy visszafojtja magába a nevetést ami az elhangzottak után jön rá. Egyáltalán nem kíván tiszteletlen lenni. Örömmel ül az asztalnál a vacsoránál, hallgatja a helyiek történeteit, néha ámul a vidéki életen, és alapvetően szótlan. Ha kérdezik, természetesen kedvesen válaszol, a vaddisznó húst egy kicsit nehéznek és rágósnak találja, így inkább a zöldségeket és a friss kenyeret fogyasztja. A vacsora végeztével Alexandrához fordul halkan.* - Bárónő, a múltkor annyira jól esett a cigaretta amivel megkínált, kérhetnék öntől? *Nagyon ritkán tesz ilyesmit, de ez a vágya most erősebb a gátlásainál, és megpróbál bízni a kisasszonyban - igaz, lehet épp most játssza el ezzel a bizalmát.* |
Lady Alexandra Kensington-Ruttledge Bárónő |
2016.09.14. 16:04# 33 | ||
-Csak a jó gének miatt van. - feleli legyintve. - Ha nem lennék ilyen szerencsés, már rég olyan kövér lennék, mint egy hordó. *Kedvesen a kislányra mosolyog. * biztos vagyok benne, hogy nagyon ügyes leszel, mint eddig. * A vacsora a konyhában a személyzettel igazán jó hangulatban telik. Mindannyian körbeülik a nagy fa aszalt, és frissen sült kenyeret esznek friss zöldségekkel és sült vaddisznóval, amit aznap ejtett egy helyi vadász. Közvetlen a személyzettel, és szívesen hallgatja mi minden történt a birtokon, amig ő Londonban volt* |
Esther Jordan cselédlány |
2016.09.14. 14:48# 32 | ||
- Egyáltalán nem látszik a kisasszonyon. Nekem mindig azt mondta a mama, hogy ne akarja kakót, meg cukros sütiket enni, mert csak kövér leszek tőle. Az Ön alakja viszont tökéletes. *Ez most afféle gyermeki őszinteség a részéről. Követi a kisasszonyt visszafelé, csodálkozva nézi a tájakat, a naplementét.* - Komolyan, bárónő? Ez annyira hihetetlen számomra! Igyekszem mindenben megfelelően szolgálni Önt. *Belül nagyon lelkes, de úgy érzi, nem mutathatja ki és egy picit érzi is a nyomást a teher miatt. Vajon mindig elég jó lesz? Meddig fog tartani ez a csoda?* |
Lady Alexandra Kensington-Ruttledge Bárónő |
2016.09.09. 08:54# 31 | ||
-Imádja az édességet, akárcsak a gazdája. -*feleli mosolyogva. -Holnap majd megtanítalak lovagolni, és bejárjuk a környéket. Mostmár sajnos sötétedik. * Állapítja meg, és valóban, a fák fölött a lemenő nap már kezdi vörösre festeni az eget. * - Azt hiszem, jobb lesz ha visszamegyünk. * A kastély ablakaiban a fény hivogatóan pislog. Klnyelmeseb sétálnak vissza. Élvezi a talpa alatt a fű puha érintését. A gyermekkorára emlékezteti. * -Amig itt vagyunk, más lesz a dolgod, mint Londonban. Nem kell takarítanod vagy felszolgálnod. Csak nekem kell segítened, engem kell elkísérned mindehova. |
Esther Jordan cselédlány |
2016.09.07. 18:47# 30 | ||
*Nem sok lóval volt dolga közvetlen közelről életében, ezért az istálló méretei és a benne lakó lovak meglepik kicsit. Félve is sétál végig közöttük, hogy elérjen Alexandráig és az utolsó boxig. Éppen ezért picit távolabbról figyeli, ahogy a bárónő odaadja a marcipánt Ernestnek, majd odaér végre.* - Szereti? *Kérdezi beszélgetve ahogy átveszi a felé nyújtott darabot, majd odanyújtja a csődörnek. Lónyálas lesz a tenyere ahogy eltűnik a marcipán.* - Jujj. *Mondja kicsit meglepetten, de gyermeki vigyorral az arcán.* |
Lady Alexandra Kensington-Ruttledge Bárónő |
2016.09.07. 18:21# 29 | ||
*Mire az istállóba ér, kissé kifullad. Elszokott már a futkározástól. Az ismerős szalmaillat örömmel tölti el. A félhomályban is pontosan tudja, hova kell mennie. Az ő lova az utolsó boxban van. Ernest, aki kiscsikó volt a tűz idején, mostanra robosztus csődör lett. Fekete szőre selymesen fénylik. Halk horkantással üdvözli gazdáját. * -Ó, Ernest, el se tudok képzelni, mennyire hiányoztál. * A szoknyája zsebéből elővesz egy kocka marcipánt, amit még a kocsiban tett oda, és megkinálja a lovat. Utána Estherhez fordul, aki időközben utolérte. * - Ő itt Ernest. - a kislány felé nyújt egy darab marcipánt. * -Tessék, adj neki egy kicsit. |
Esther Jordan cselédlány |
2016.09.07. 17:58# 28 | ||
*Ha a tájakon elámult, akkor amikor a kastélyhoz érnek, egészen tátva marad a szája. A nagy személyzet meg is lepi egy kissé, fogalma sincs, hogyan fog ennyi idegen ember közé beilleszkedni, eddig csak a kisasszony és Mrs. Harris volt a társasága Londonban amióta dolgozik.* - Esther Jordan. *Mutatkozik be udvariasan amikor kérdezik. Csodálkozva pillant a kisasszony után amikor az cipő nélkül és felkapott szélű szoknyával rohan az istálló felé, de ahogy bírja - kissé lemaradva - természetesen követi őt a hívásra.* |
Lady Alexandra Kensington-Ruttledge Bárónő |
2016.09.06. 19:01# 27 | ||
*Lassan megérkeznek a kastélyhoz. Közben elfogynak a szendvicsek, a narancslé, és a marcipán. A kocsi elringatja őket, és azon kapja magát, hogy elbóbiskolt. Épp akkor ébred fel, amikor elhaladnak a birtok szélen a kapuőr kék házikója mellett. A kastély körül hatalmas, rendezett park. Amikor a kocsi megáll a hatalmas épület előtt, a személyzet mind kiszalad a kapu elé, hogy üdvözöljék a kisasszonyt. Közvetlenül fogadja őket, az idős házvezetőnőt meg is öleli. Ők a családja, akiket szeret. Bemutatja Esthert. A házvezetőnő megkérdezi, hogy óhajt-e a szalonban vacsorázni, de csak legyint. * -Majd eszünk a konyhában veletek, Violet. Unatkoznék egyedül annál a nagy asztalnál. * Az öreg, félszemű lovászhoz fordul. * -Ernest jól van? ,* Majd miután a férfi bólint, Estherhez fordul.* -Gyere, megmutatom a lovamat. * És választ se várva lerúgja drága cipőjét, és szoknyája szélét felkapva futva indul a mezőn át az istálló felé* |
Esther Jordan cselédlány |
2016.09.06. 14:57# 26 | ||
- Remélem nem fogok elfáradni nagyon. Nagyon érdekes az utazás Önnel, csodálatosak ezek a tájak, helyek, kisasszony. *Őszintén mondja a gondolatait, nincs oka ilyen dolgokat nem kimondani, titkolni. Gyenge kezecskéjével felsegíti Alexandrát, majd ő is felmászik valahogy a kocsira, talán nem túl ügyetlen. Hallgatja, hogy mennyire rossz volt a kisasszony gyerekkora, de közben a sajátján is jár az esze, és hogy egy országban, egymás mellett éltek, most már ismerik is egymás, mégis mennyire különböző az, ahonnan jönnek.* |
Lady Alexandra Kensington-Ruttledge Bárónő |
2016.09.05. 19:38# 25 | ||
-Körülbelül még öt óra. * Rendezi a számlát, és elcsomagoltatja a maradék marcipánt is.* -Ideje is hogy induljunk. * A kocsis már a bakon ül, csak arra vár, hogy ők is beszálljanak, és indul is. Az út gyönyörű tájakon visz keresztül, erdők és, mezők között kanyarog. Közben a gyermekkoráról mesél a kislánynak, hogy mennyire rossz volt, mindig kiszökött, nadrágban járt és fára mászott. * |
Esther Jordan cselédlány |
2016.09.05. 15:18# 24 | ||
- Pörkölt mandulát lehet kapni Londonban az utcai árusoknál, anya vett nekem egyszer olyat, az finom. *Meséli a kisasszonynak, majd szigorúan Alexandra után, de ő is megkóstolja a marcipánt. Nagyon is ízlik neki.* - Igen, bárónő, a dokkban dolgoznak az iskola mellett, ahol az apám is. *Még véletlenül sem mondja meg, de nem szeretné, ha a testvérei is a kisasszonynak dolgoznának, esetleg újra bántanák, kigúnyolnák, megaláznák Alexandra előtt, vagy bármikor máskor. Lassacskán kezd benne megfogalmazódni az érzés, hogy örül, hogy kiszakadt abból a körből.* - Mikor fogunk Hampshirebe érni, bárónő? *Kérdezi udvariasan végül.* |
Lady Alexandra Kensington-Ruttledge Bárónő |
2016.09.02. 21:57# 23 | ||
* Elgondolkodva ráncolja a homlokát.* -Azt én se tudom pontosan hogyan készül. Azt hiszem, talán mandula van benne. *Eszébe jut egy ötlet.* -A két idősebb bátyádnak van munkája? A londoni házba szükségem lenne még személyzetre, inasra és kertészre, esetleg adhatnék nekik is munkát. |
Esther Jordan cselédlány |
2016.09.02. 19:35# 22 | ||
- 16 a legnagyobb és 8 a legkisebb. *Szépen sorban, közel két évenként születtek. Ő még soha nem evett marcipánt. Talán még nem is látott sokszor.* - Bocsásson meg kisasszony, de ez micsoda? Mármint a nevét már tudom, de én még sosem ettem ilyet. |
Lady Alexandra Kensington-Ruttledge Bárónő |
2016.09.02. 19:13# 21 | ||
-És hány évesek a testvéreid? *Közben meghozzák a fagylaltot, és a ház ajándékaként még egy kis házi marcipánt is mellé. Vesz belöle egyet, majd a kislány felé tolja a tányért.* -szereted a marcipánt? Én bevallom, odavagyok érte. A régi szakácsnő Hampshireben remek marcipánt készít, biztosan fog majd csinálni nekünk. |
Esther Jordan cselédlány |
2016.09.02. 18:05# 20 | ||
- Tényleg? Nagyon köszönöm, kisasszony. Csodálom magát. *Az is fantasztikus, hogy mennyire gondoskodó, az útra is készül.* - Az édesapám melós egy dokkban, nagy tengeri hajókat pakolnak ki meg be a Tower Bridgetől nem messze. Hatan voltunk testvérek, két bátyám és két öcsém van, az egyetlen hugom viszont sajnos meghalt valamilyen ronda betegségben még amikor kicsi volt. Anya egy ideig siratta nagyon. Azóta nem is született több testvérünk. *Valahogy távolinak érzi a családját. Hiányoznak neki, de a fiúk általában magukkal voltak elfoglalva, ő pedig inkább egyedül maradt általában. Itt a bárónő mellett egészen más a környezete, sokkal több inger éri, sokkal érdekesebb emberekkel találkozik.* |
Lady Alexandra Kensington-Ruttledge Bárónő |
2016.09.02. 17:31# 19 | ||
-Ugyan már, ne csacsiskodj. Ha a társaságomban mész valahova, soha nem neked kell fizetni. * Rendel két fagylaltot, és és néhány szendvicset, meg két üveg narancslevet az útra.* -Mesélj egy kicsit a családodról. Azt tudom, hogy édesanyád a követségen dolgozik, de mást nem nagyon. |
Esther Jordan cselédlány |
2016.09.02. 16:23# 18 | ||
*Pillog a bárónőre, bár nem tudja, hogy rosszat mondhatott volna, azért természetesen örül, hogy megmosolyogtatja Alexandrát.* - Értem, kisasszony. *Bár azt nem igazán tudja, mi az, hogy egészséges ebben az esetben - feltehetőleg nem a megfázásra gondol a bárónő. Számára ez a fal még nem tud ledőlni és valószínűleg sokáig nem is fog, vagy éppen soha. Ő a szolgáló, akinek ez az élete, hogy dolgozzon, mindig a keze alá tegyen a kisasszonynak.* - Komolyan? *Csillog fel egy kicsit a szeme.* - Ön tényleg mindig tudja, hogy nekem mi lenne a jó. Bourbon vaníliás fagylaltot szeretnék kérni, ha lehetséges. Levonja majd a fizetésemből az ebéd árát? Ha jól számolom, három hetiből pont kijön majd. Nem baj, hálás vagyok, hogy Önnel együtt ehetek. |
Lady Alexandra Kensington-Ruttledge Bárónő |
2016.09.02. 15:05# 17 | ||
*Felnevet a kérdésen. Esther annyira ártatlan, annyira gyerek még. * -Te még gyermek vagy, Esther. Egy egészséges férfi nem foglalkozik gyermekekkel. * A kislány bizonyára azt se tudja, hogy másodunokatestvérek, vagy távolabbu rokonok között még a házasság is megengedett, sőt egyes családokban bevett dolog. Na de majd ő mindenre megtanítja. Kezd gy tekinteni Estherre, mintha nemis a szobalánya, hanem a kishuga lenne. Miután elfogy az ebéd, ismét kéreti az étlapot. * -Rendeljünk desszertet is. * mosolyog a kislányra* |